Tavaszi szél és optimizmus

Az 1945-ös tavasz, ahogy én emlékszem, kellemes volt, optimista. Az időjárás tipikusan a tavaszi trend alapján alakult, lassú melegedés, sok napsütés, ritka esetenként „viharos széllökésekkel” mely utóbbiak egyike köré fonódik ez az élményem.

A március 15-i megemlékezés az iskola udvarán zajl ...

A gyilkos bőrszíne számít?

Tovább...

Dr. Deák Péter

E-mail: ptdeak@t-online.hu

Blog: deakblog.nolblog.hu

 

 

Deák Péter:

A FÉLELEM ELLEN - BIZTONSÁGPOLITIKAI ÍRÁSOK

 

A történelem ritka ajándéka, amikor egy biztonságpolitikával foglalkozó szakember valóban történelmi léptékû korszakváltás közvetlen tanúja és részt-vevõje lehet.   Még akkor is így van ez, ha valamennyien tudjuk, hogy korszak-váltások szakmai szempontból és természetüknél fogva nem kedveznek a nagy és maradandó tételalkotás bennünk élõ törekvésének.   A történelem mozgásai ugyanis ilyenkor a kiszámíthatat-lanabbak és leggyorsabbak, a társadalom-tudományok által megfogalmazott igazságok szavatossága ilyenkor a legrövidebb, nem is beszélve a paradigmák velük együtt járó változásáról, amelyek egyik napról a másikra képesek átírni korábban évtizedeken keresztül uralkodó nézeteket.

 

Hiszen ki gondolta volna például, hogy kétpólusú világrend bukását követõen megkérdõjelezõdik a vesztfáliai nemzetközi rendszer egésze?

 

Ki hitte volna, hogy oly mértékben megnövekszik a biztonságpolitika nem állami szereplõinek súlya, mint ahogyan azt napjainkban tapasztaljuk?

 

Ugyanakkor alighanem az ilyen történelmi idõszakok a legkedvezõbbek a szakma - jelen esetben a biztonságpolitika és a hadtudomány - fejlõdése és fejlesztése radikálisan megváltozott biztonságértelmezésünk és biztonságpolitikáról vallott felfogásunk.

 

Míg az elõbbi kibõvült és komplexebbé vált, s egyre inkább elmosódnak a külsõ és a belsõ dimenziói közötti határvonalak, az utóbbinak megváltozott az alapkérdése (ma ugyanis ez nem az erõs államok korlátozásának, hanem a gyenge és mûködésképtelen államok stabilizálásának a mikéntje), s a területvédelemrõl az érdekvédelemre és érdekérvényesítésre tevõdött át a súlypontja.

 

De látványos változáson ment keresztül a biztonságpolitika eszközrendszere is, köztük például a nemzetközi szervezetek és a haderõk, amelyeknek a kötetben önálló fejezetet szenteltünk...

 

Mindenekelõtt a társadalommal kell megismertetni a terület fontosságát, a lakossággal kell elhitetni-megértetni, hogy a biztonságpolitika róluk szól, és társadalmi meghatározottságának hazánkban is növekednie kell.

 

Ilyen értelemben jelen kötet nem más, mint biztonságpolitika egy másfajta reklámja, egy olyan ember tollából, aki az elmúlt másfél évtizedben többek között e kötet szerkesztõjének is követendõ példát mutatott arra vonatkozóan, miként kell és lehet a szaktudományos ismereteket közérthetõvé, ha tetszik populárissá tenni az emberek és szakma érdekében.

 

Tálas Péter