Tisztelt Péter bácsi. Nagyon örülök, hogy megtaláltam a honlapot, méghozzá azért is, mert most amikor anyu is itt ül mellettem. Tudnillik ma van a nagy fiam szslagavatója és ma összejön a család. REmélem miondenki jó egészségnek örvend a lehetőségekhez képest. Mi jól vagyunk sokat dolgozunk, késő este érünk haza. Jó lenne már egy kicsit szóban is elmondani az eseményeket. Hallom a Csucsi néni is milyen sokat foglalkozik a neten a beteg társakkal. Maradok tisztelettel, további szép napokat és egészséget kívánunk. Abonyi család
Van szerencsém közölni olvasóimmal, hogy március 11-én valószínúleg kikerül a nyomdából új könyvem, tanulmánykötetem, melynek címe "Biztonságpolitikia a mindennepokban", kiadója a Kornétás Kiadó KFT:
Beiktatták – nem akár milyen pompával és ér4dekességekkel, erénynek számító bakikkal az Északamerikai Egyesült Államok új elnökét. Semmiképp sem elemezném ennek okait, de kétségtelen, hogy a világ, és főleg a nagyhatalmak 20 év után, a bipoláris rend felbomlását követően felébredtek álmaikból, és szemüket megdörzsölve valami hátratekintést végeztek. Amerika ráébredt, hogy bár még egyetlen szuperhatalom, de szövetségeseiknek sem mindenben tetsző terjeszkedési politikája, behatolása a felszabadult keleti geopolitikai térségbe, nem mindenben volt eredményes, a katonai lépések pedig ma elbuknak. Oroszországban – igaz, már vagy 5 éve – felbukkant a presztizsorientált nagyhatalmi tudat, mi azért nagyok vagyunk, térben, lélekszámban, geopolitikai pozícióban, ezt ki kell mutatni, a világ népeinek nem mindig tetsző örökölt hidegháborút idéző módszerekkel. Kínában nem csak olimpia volt, hanem bemutatkozás, a gazdasági erő (igaz, ma csökkenő) demonstrálása, az önálló politikai akarat kihangsúlyozása. Az Európai Unió az utóbbi két-három évben, főleg 2008 második felében kitört a politikai törpe szerepéből, aktívabb lett szerepvállalása, a belső viták ellenére. A szélesebb Közel-keleten – a gázai, külön elemzendő rettenetekkel járó konfliktus ellenére – más hangok hallatszottak, Sziria békét keres, Khadafi javasol, sok a közvetítő. Afrika válsága tart, de kezelhetőbbé vált, odafigyelünk a Latin-amerikai belpolitikai tendenciákra.
Ez a volt. És mi lehet az álom, vagy valóság? Medvegyev nyilvánosan bírálta miniszterelnökét, kooperációs javaslatokat tett a Nyugat számára. Obama bezárja Guantanamot, iraki kivonást készít elő. Kína elnöke elsőként javasolta a tartalmasnak ítélt együttműködési találkozót. Kuba keresi az új elnököt. Az EU szerephajlandósága a diplomáciai jó szolgálatban növekszik. Persze ne kergessük az álmokat e napfényes, de mégis téli szombaton, hanem a civil társdalom, a politika nálunk is ismerje fel a lehetőséget és az aktivitás szükségességét, pláne egy világgazdasági recesszió közepén.
Köszönöm az aktivitát, nagyon jól esik. Hogy az egézégügynél maradjunk, nekünk ez egy nagyon furca hét volt. Legnagyobbik leányomat hétfőre virradóra sürgőségin bevitték az ÁEK-be, több vizssgálat után a kardiológián kötött ki. Kiebbik lányom hétfő reggel feküdt be ugyanoda, csak másik oztályra. Én ma voltam kontrollon, holnap hajnalban ugyancsak vizgálatorozat Marikával az Uzokiban, majd meglátogatjuk unakotestvéremet, aki szintén gyógyintézetben van. De azért tartjuk magunkat, délben paprikáskrumplit ettünk virslivel, vacsira többek között egyy kis diznóajtot.
Közben a BHKK-ban is mennek a dolgok, kéz a jövő évi terv, de még ez évben csinálunk egy Mikulás teát a fiatalokkal, volt hallgatókkal, ma barátokkal.
Szomaton befejeztem egy nagyzerű egítőtárssal a könyvemet, már CD-n a kiadónál van. De még egy mulatágban volt rézem ,megkaptam egy Morvai Krisztina nevű pszichopata, magafajta ( a fajta az értelmező szótár szerint emberi vonatkozásban faj) ÉS-nek szóló levelét, é olyan primitív, hogy a gyűlölködés ellenére röhögnöm kellett rajta
Örülök, hogy megtaláltam a honlapodat! Hogy van már a derekad? Vártunk egy hónapja a nyugdíjas klubban, - akkor mondták, hogy kórházban vagy! Megvan még Bokroson a "tanyád"?
Most jut eszembe: Mezzo .Izlések és pofonok. Nekem elegendő ami az MR 3 Bartókból "megmaradt". Kár hogy csak ennyi maradt meg. Igaz volt komoly Mezzo élményem,de olyan is volt, amikor az énekes eltorzult arca, netán mandulája nem okozott olyan nagy katarzist.
Ami a gerinc mütétet illeti: annak vannak sürgőségi kritériumjai: vizelet, széklet probléma, vagy végtag bénulás. Ha ezek nincsenek,akkor érdemes türelemmel várni. Azt mondja a beteg statisztika, hogy a végeredmény ez esetben vetekszik a mütéti eredményekkel. Igaz ezt bizonyatani 100% nem lehet, hiszen nincs két teljesen egyforma eset. Egyébként valóban lassítja a gyógyulást a sok üldögélés. 6 hét alatt rendbe lehet jönni, igaz idősebb korban más a gyógyulási folyamat. Talán a régi Magyarország c. lapban olvastam, hogy Herbet v. K 6 hét után már vezényelt.
Balogh Úrnak: ne keseredjen el a lencse homály miatt. Nagy élmény volt amikor a lézeres kezelés után végre láttam ! Jó pár hétig szorongtam, amig egy kedves ismerősöm "megvillágította" az agyamat. Sajnos a klinikán csak hümmögtek a mütét után, igazolandó addigi megvakulástól való félelmeimet.
Ahhoz képest, hogy Wass Albertről kivántam érdeklődni elég sokat fecsegtem másról. (Az ÉS ben olvastam Megjegyzés c. irást)
Nagyon megnyugtatott :Ki menti meg Wass Albert lelkét? c. irás. Üdv.
bizonyára ismered a régi anekdótát,hogy áll a szakállas öregember a jeruzsálemi Síratófalnál s állandóan ismétli: Uram, adjál már békét a Köel-Keleten. Arra megy valaki és megkérdi: Na bácsi van már eredény? Mire az öreg: Sajnos semmi. Mintha a falnal beszélnék...
Néha ez jut eszembe az Üzenőfalak árnyékában. De akkor is folytatni kell!
Tényleg nagyon unatkozhatsz, ha már a hülyeség is érdekel.
Mintha nem volna elég hülyeség az életben, közvetlenül, meg közvetetten körülöttünk.
Mi újság Veled ?
Magam a blogírásban-, olvasásban-, hozzászólásokban élem ki magamat.
Utána néztem a régi írásaimnak, egy csomó tönkre ment. Krix, krakszokat és japán betűket lehet bennük találni. Küldök majd egyet külön e-mailben. Már reklamáltam a Szerkinél, kíváncsi vagyok, mi lesz az eredmény.
Volt két „harcom” is.
Az egyik egy Borbély Szilárd nevű íróval, aki volt szíves megírni „A Göncz, az egy strici” című novelláját, ami ellen élesen tiltakoztam, mivel űgy éreztem, megsértette az írói etikát. Megtalálhatod az erről szóló írásomat a „Tiltakozom” c. blogomban a nol.blogon, meg a kapcsolat.hu-is.
A napokban Seres Máriával ütköztem, aki országos aláírást gyűjt a képviselők elszámolatlan elszámolásai ellen, ugyanakkor a honlapján videókon cikizi ki az MSZP-s ogy. képviselőket.
Mindkét „harcomban” nagy vitapartnerem volt onagyz blogtársunk.
Ezzel kapcsolatos írásaim is megtalálhatóak a nolblog.hu -n az Esetlengondolatok blogtáramban.
A látásom is romlik. A szűrkehályogos operációk után műszemlencséket kaptam. Most azzal van a baj. Állítólag a lencse hátlapja idővel homályosul – nekem elég hamar, egy éven belül - , amit lézerrel át kell szúrni. Előre láthatóan januárban kerül erre sor.
Péter bátyám, utolsó beíráasodban "raklamálod", hogy miért nem írunk az üzenőfaladra. Nos Neked és olvasóidnak, barátaidnak idemásolom az egri kórházbotrány kapcsán, egy helyi közösségi portálra "kifüggesztett" mai hozzászólásomat - gondolatébresztőnek:
Bocsi, hogy kibicként belekotyogok a dologba, bár ideiglenes megyei lakosként magam is bizonyos mértékig potenciálisan érintett vagyok a kórház-ügyben. Szóval: ahogy "anceps" barátunk által citált írásból is kitűnik nincs alapvető probléma abban, ha egy közintézmény üzemeltetését bizony-bizony profitorientált alapon magánkézbe adják, ugyanis - az évtizedekig közszolgaként dolozó tapasztalatával - a "mi" pénzünkkel sokkal kevésbé odafigyelve gazdálkodunk (vagy garázdálkodunk?), mint az "én" pénzemmel. A Markhot alapvető problémáját az okozta, hogy az igencsak ingatag (meg merem kockáztatni: valamilyen szinten megvásárolt) közgyűlési többség bírósági ítélettel is alátámasztottan és a közvélekedéssel ellentétesen, több ponton törvénytelenül a HI Zrt.-re ruházta az üzemeltetési jogot, amely mint elefánt a porcelánboltban jóval a kiírt határidő előtt elfoglalta állásait a kórházban. Ez és a róla elterjedt - vitatható, hogy jogos, vagy jogtalan - pletykák, vagy épp kőkemény tények, például az első (visszavont) munkáltatói szerződéstervezet elriasztotta az amúgy is rendezetlen, kaotikus közegben a betegellátás minden trehét magukon cipelő dolgozók jelentős részét. Ugyanakkor az eredeti munkáltató jelentős törvénysértéseket követett el sorozatban, mint pl. a dolgozók személyes adatainak hozzájárulás nélküli átadását az adott pillanatban még kívülálló harmadik személynek (HI Zrt.), a közszolgálati jogviszony Kjt.-ben előírt megszüntetési feltételeit, beleértve a továbbfoglalkoztatási felajánlás háromoldalú formában történő közlését és még sorolhatnám, de a megszüntetett jogviszonnyal együttjáró felmentési időről való közlés, a végelszámolásnak és folyósításnak a foglalkoztatás utolsó napján való realizálása, a közszolgálati igazolás kiadása, stb. - pontosabban meg nem történte is jelentős törvénysértés a hatszáz dolgozó esetében. Itt pedig teljes mértékben indifferens, hogy a Heves Megyei Közgyűlésnek nem áll rendelkezésére megfelelő fedezet: ez törvényi előírás és erre - ahogy a főjegyző is jelezte - el kellett volna különíteni egy alapot. Szóval és az átadás-átvétel küszöbnapján ennyi a félig-meddig kívülálló korántsem teljes-körü hozzáfűzni-valója a történethez. Talán még annyit, hogy nagy kár volt az ügyet az amúgy is kétpólusu politika mezejére terelni: ez kőkeményen üzleti és még keményebben érdekeltségi ügy."
Pórul jártam, népiesen szólva. Szeptember 30-án, szezonvégi pihenésre mentünk Hévízre, amitől az orvosaim már régóta óvnak. Na jó, nem tó közelbe mentünk, de voltam olyan tökfejű, hogy egy élménymedencében erős sugárral igyekeztem derekamon javítani, és ezáltal kitüremlett a porckorongsérvem. Lebénultam, csúszkálni tudtam, majd ambulancia, injekció és uccu haza nagy nehezen. Továbbra sem tudtam járni, már feküdni sem, jobb lábam színte bénulásig zsibbadt. Újabb – most már szak – orvos, kórházi idegosztály, próbálkozás infúzió kúrával, két hét kudarc, gerincműtét. Ez eddig semmi, ami a borzalom, az a 6 hét lábadozás, ülés tilalom (és persze írás, laptop is), át kellett adnom két helyen a félévemet, és ma ülök először a gép mellé 20-25 percre. Majd írok a kórházról, arról, amit olvashattam, mert arra rengeteg időm volt, a lemezeimet is végighallgattam, próbálom aktiválni magam. Egyelőre ennyi.
igencsak ismerős jelenségről írsz a "Nyaralás bosszúsággal" c. szösszenetedben. A jelenség nem új: 'vagy 15 éve magam is "hatalmas szerencse" hírről értesültem és lévén szűz még ebben a műfajban megettem, azaz elmentem egy neves hotelben tartott előadásra. Annyiban szerencsésebb voltam nálatok, hogy felvezetésként Cini (Zalatnay Sarolta - még a kétéves letöltendő előtt) énekelt pár számot, utána pedig következett az in medias res, szóról szóra az, amit leírtál azzal a különbséggel, hogy partneremmel sikerült átlátni a trükkön és idejekorán elmenekülni. (Igaz, a kijáratnál a hotel pincére kifizettette a kólákat...) Azóta, bár az illetékes hivatalnál letiltattam az adataim kereskedelmi célú kiadását, sőt a telefonkönyvben is jeleztetem ugyanezt: hetente legalább kétszer hívnak ilyennel, vagy hasonlóval. Szóval: nincs gátja a pofátlanságnak, ahogy Te is írod a határtalan és etikátlan profitéhségnek. Ugyanez a jelenség az olcsó kirándulások keretében tartott termékbemutatóknak, benne a bőséges reggelinek meghirdetett párizsis zsemlének, műanyagpohárban adott teának és a legalább ötórás - amúgy szellemesen felépített - termékbemutatónak és a végén alig elfedett, de határozott ledorongolásnak a huszas éveiket taposó üzletkötők részéről a közönség jelentős részét kitevő nyugdíjasok felé. A terméket - legyen az minden betegséget elhárító, azaz közönséges, de gyógyhatást nélkülöző takaró, vagy edénykészlet, vagy bármi, csak 100 ezren felüli csodakütyü legyen! - egy kb. 80 fős csoportból legfeljebb 5-6 ember eszi meg, tehát a hatékonyság minimum kétséges. Hiába: ez a (vad-)kapitalizmus, ez kellett nekünk?
Péter bátyám "Balkán, Koszovó, Trianon" címmel közölt írását olvasva most már sokadszor merül fel bennem Szilágyi György valamikor a hetvenes években írt - Kálmán György által előadott - "Hanyas vagy?" c. szösszenetéből egy mondat, miszerint "... mi mindíg rossz lóra tettünk, a legtöbbször poroszlóra...". Szóval: Trianon és ezzel együtt az ország és népessége majd kétharmadának elvesztése, a - ne vitassuk! - jogos, vagy jogtalan irredentizmus, majd a vissszacsatolások után a muszka befolyás először győztes hatalomként való tényleges megszállásban, később egy ránk-erőszakolt (Varsói) szerződés alapján ideiglenes hazánkban állomásozásban testesült meg. Senki nem tud értelmes, azaz ész-érvet felhozni, hogy mit keresett a 200 ezer - javarészt odamaradt - magyar honvéd a Don-kanyarban (beleértve a visszacsatolt területekről besorozottakat is) és a nagyrészt szintén a visszatért országrészekből elhurcolt (elpusztított) 600 ezer magyar állapolgárságú zsidó kérdésében. Erre csak Szilágyi György adta meg a választ: mi gyakorlatilag mindíg rossz lóra tettünk és bele is gebedtünk. Trianont és következményeit beleértve a "Kettézárt falu"-t is, ahogy Zelei Miklós nevezi egy könyvében Nagy- és Kis-szelmencet (Szlovákia-Ukrajna határa színmagyar lakossággal).
laszlo (ékezet nélkül), szóval te nem itthonról írsz, mert a billentyűzeted nem magyar. Akkor talán a letiltott kurucinfo helyett itt tombolod ki magad? Biztos nem vagy fekete, arab, kínai, zsidó, hanem fehér, de nem európai. Ezt persze nem tudod ki írta, odáig nem hiszem, hogy a műveltséged elér.
hat te egy utolso fereg vagy, es biztosan nem magyar , szerintem egy mucsok zsido ... jobban jarnal ha fejbe loned magad,ugy legalabb tisztulna a magyar tarsadalom, es nem fogyasztanad az amugyis draga oxigent es vizet. Szebb jovot!
Kedves kollégák! Megpróbálok egy kicsit pihenni, de a gép természetesen velem van, sőt mi több többet tudok írni, és nagyon várom, hogy ti is üzenjetek valamit.
A honlap a mai nap folyamával újraindult . A menüpontok folyamatosan frissítve lesznek. Jó böngészést kívánok, és az üzenőfalat nyugodtan használja mindenki!
